Kezelés előtt	Kezelés után 1 hónappal	Kezelés után 1 évvel
A sor kezeléskor	A sor kezelés után 1 évvel

"Ne csak művelője, hanem őrizője is légy annak a földnek, amelyet Istened az Úr bízott rád!"

Szlogenünk mondanivalója (MMM):

• Megőrizni talajaink állapotát!
• Megőrizni talajaink termőképességét!
• Munkánkban ez motiváljon minket!

A földművelő gazda azzal a reménységgel vet, hogy majd arat is, és azzal a reménységgel arat, hogy a termését úgy tudja majd értékesíteni, hogy újból vethet, azaz a gazdálkodást folytathatja, s kedvező esetben gazdálkodását magasabb színvonalon folytathatja.

A jó gazda reménysége valóra váltásához – a gazdasági (gazdaságossági) szempontokat messze szem előtt tartva – mindent megtesz az adott időszak technikai eredményeinek termelésbe, termesztésbe állításával és nem rest Isten áldását kérni munkájára.
A Virág és Társa Bt. a GVOP-3.3.1.-2004-04-0068/3.0 számú Talaj-gazdálkodási tanácsadás című projektjében a talaj termőképességének megőrzése, azon belül is tápanyag szolgáltató képessége terén, a tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával foglalkozott illetve foglalkozik azóta is.
Projektünk figyelemre méltó, az újdonság erejével bíró kutatási eredményeiről röviden.

Mészklorózis (vashiány)

A projekt keretében mészklorózisos szőlő ültetvényben vizsgáltuk az egészséges és klorotikus szőlők levelének és a környezetükben lévő talaj tápelem tartalmát. A terület talaja lejtőhordalék talaj (csernozjom barna erdőtalaj eredetű), gyengén karbonátos. Talajtanilag érdekes különbséget találtunk a területen; a klorotikus szőlő közelében lévő talaj 70-80 cm között mészfelhalmozódást mutat, míg az egészségesnél ez nincs, ugyanakkor az egészséges szőlő közelében levő talaj 90-120 cm között sötét barna, agyagos vályog.

A talajvizsgálati eredményből kitűnt, hogy a táblán belüli talaj inhomogenitásból ered a klorotikus szőlők túlzott kalcium ellátottsága. A kalcium gátolja a kálium felvételt, s a kálium hiányából illetve a kalcium túlsúlyból eredően komoly tápelem zavarok keletkeznek, amit csak fokoz a Zn hiány, melyért a talaj túlzott foszfor ellátottsága okolható (AL-oldható P₂O₅: klorotikusnál 433, egészségesnél 339 mg/kg). A talaj közepes kálium ellátottsága magyarázza (AL-oldható K₂O: klorotikusnál 264, egészségesnél 285 mg/kg) a levélanalízis alapján mért kálium hiányt. A klorotikus szőlők talajában kevesebb a felvehető Fe (vas) (EDTA-oldható Fe: klorotikusnál 110, egészségesnél 141 mg/kg). A klorotikus tünetek kialakulásának oka komplexen értelmezhető a tünetet mutató terület talajának magasabb foszfor és kalcium-karbonát tartalmával, nagyobb pH értékével illetve a gyengébb kálium és vas ellátottságával, s tudjuk, hogy a meszes talajokon a bór felvétele is gátolt.

A növényvizsgálati eredményből kitűnt, hogy kálium és cink hiány van a szőlő növényben, s a tünetmentes (nem klorotikus) növényben magasabb az N, P, K, Fe, Mn tápelem tartalom és alacsonyabb a Ca, Mg, B, Cu tápelem tartalom a klorotikushoz képest. A tápelem arányok jelezték, hogy a tápelem egyensúly felbillent a növényben, s feltételezhető, hogy azok értéke egy kritikus szint elérése után klorotikus tünetet okoznak. A legnagyobb eltérés a K/Mg, K/Ca, K/B arányoknál van a klorotikus és nem klorotikus növények között. A klorotikus tünetért minden bizonnyal a szőlő levél túlzott kalcium és magas magnézium tartalma a felelős, mert ezek lúgosítják a sejtnedveket, ami elősegíti a vas(II)-ionok vas(III)-ionokká oxidálását a sejtnedvekben, s a vas(III)- ionok nem tudják élettani szerepüket ellátni. A helyzetet tovább rontja, hogy a Ca és Mg ionok anatagonisták a K- ionokkal szemben, azaz túlzott mennyiségük a K növény általi felvételét gátolják. A hiánytünetre szuperponálódik az egységes mértékű Zn hiány, mely a beteg, klorotikus növényben, annak leromlott kondíciója miatt fokozottabban előjön.

A talaj mintavételezéskor a 25-60 cm közötti rész erős tömődöttsége volt megfigyelhető, mely kedvezőtlen a talaj biológiai életére, a növényzet tápanyag felvételére, mert levegőtlen viszonyokat eredményez, s mivel a szőlő a 0-60 cm-es talajszintből veszi fel a tápanyagokat, fontos, hogy ezt semmi ne akadályozza. A klorotikus tünetek egyik oka a talaj levegőtlensége, a gyökérlégzés gátoltsága. Ezért ajánlott 3-4 évente 60 cm-es mélylazítást végezni - szüret után, ha a talaj kellően száraz - a sor közepén 40 cm-es lazítókés kiosztással. Ha erre nincs mód, akkor legalább a gépek taposási nyomát ajánlott a szüret után mélylazítani, hogy a téli csapadék ne elfolyjon, hanem a mélyebb talajrétegekbe szivárogjon, javítva ezzel a terület talajának vízgazdálkodását. A talaj levegőtlenség, s ez által a klorotikus tünetek elkerülése végett ajánlott a nagy esők utáni víznyomás azonnali megszüntetése megfelelő talajmunkával.

Az elmélet szerint a mészklorózisos levelekben magasabb a pH, mint az egészségesben, s így a Fe (II)-ből Fe (III) lesz, mely kiválásokat, s ebből eredően élettani rendellenességeket okoz a növényben. Az elméletből jött a gondolat, savanyítani kellene a rendszert, vagy a
Fe (II) › Fe (III) redox folyamatot visszaállítani, de egyúttal ajánlott a levélanalízis eredménye alapján a hiányban levő tápelemek pótlása is.
2005-ben 12 levéltrágya variációnk közül az alábbi 2 levéltrágya kombinációnk eredményezett visszazöldülést (gyógyulást):

1. variáció: borkősav, Fe(II)-szulfát, Mn(II)-szulfát, Zn-szulfát, Kálium-klorid
2. variáció: aszkorbinsav, a többi mint az 1.-nél
2006-ban e két levéltrágya variációt nagyobb területen újra kipróbáltuk, s az 1. variáció esetében 60%-os, míg a 2. variáció esetében 90%-os javulást tapasztaltunk.

Alma keserű foltossága (sztippesedés)

A projekt keretében a Virág és Társa Bt. erős alma keserű foltossággal küzdő üzemek ültetvényeiben végzett talaj és növényvizsgálatot, valamint a termésből tápanyagvizsgálatot.
A vizsgált almaültetvények parcelláinak a talajai között volt savas és semleges pH-jú, mész hiányos, alacsony és jó mésztartalmú.
Az alma levélanalízise 2 parcellán mutatott Ca hiányt (Golden és Golden Lee), 7 parcellán relatív hiányt, egy parcellán (Golden) nem mutatott Ca hiányt.
Az alma termés tápelem-tartalom vizsgálata 2 parcellán (Gála, Idared) nem mutatott Ca hiányt, 4 parcellán Ca hiányt, s 4 parcellán súlyos Ca hiányt mutatott.

A lényeg, nem sikerült korrelációt találni a talaj, növény és termésvizsgálatok eredményei között a Ca ellátottságot illetően, viszont kitűnt, hogy azon a 2 parcellán (Gála, Idared), ahol a termés Ca tartalma jó volt, ott a talaj AL-olható foszfor ellátottsága is jó volt (120-135 mg/kg), egy esetben (Pinova) a termésben Ca-hiány volt, de a talaj foszfor-ellátottsága jó volt (127 mg/kg), míg a többinél a foszfor ellátottság a talajban túlzott volt (150 mg/kg felett).

Mai tudásunk szerint az alma termésben a Ca mennyisége a kálium (K) és a magnézium (Mg) tápelemekéhez képest eléggé állandó értékű. Míg a K és Mg mennyisége a termésmennyiség növekedésével csökken a termésben, addig a Ca mennyisége szinte változatlan. Ez az egyik oka annak, hogy a nagy mennyiségű, de apróbb gyümölcsméretet produkáló években kevésbé jelentkezik a sztippesedés, ekkor ugyanis kedvező a (K+Mg)/Ca arány a termésben. A másik ok az évjáratban keresendő, ugyanis meleg, száraz időben nincs Ca beépülés a termésbe, sőt a Ca kismértékű kivándorlását figyelték meg a termésből. Párás időben pedig a növény Ca felvétele csökken a talajból. Harmadik oknak az is felhozható, hogy a Ca – a Fe, B, Zn , Mn tápelemekhez hasonlóan – nem vagy alig vándorol a növényben, míg a N,P,K,Mg tápelemek könnyen mozognak a növényben a fiatalabb részek felé. A negyedik ok a Ca-K és a Ca-Mg antagonizmus, azaz túlzott K és Mg ellátottság esetén a Ca felvétel gátolt, illetve fordítva, túlzott Ca ellátottság esetén a K és Mg felvétel (és a P, Fe, Mn, Zn felvétel is) gátolt. Ezek mellett bizonyára vannak még nem ismert változók is e probléma rejtelmeiben.
Élettanilag a Ca beépülése a termésbe a termékenyülés utáni 6 hétben a legintenzívebb, így az ekkor való Ca táplálás ígérkezik a legreménykeltőbbnek keserű foltosság ellen. A másik fontos szakasz az intenzív termés növekedés szakasza – elálló almáknál augusztus hónap – de ekkor már csak a héj alá 3-5 mm-re épül be a levéltrágyából a Ca tápelem. Mivel a túlzott Ca ellátottság sem kedvező, ezért fokozott odafigyelést kíván a beavatkozás. Meleg, aszályos időszakban az ültevény reggeli párásító permetezése ajánlott. A párásító permetezésre használt kútvíz Ca tartalma is elegendő a Ca táplálás ezen átmeneti hiányának pótlására. Az augusztusi Ca levéltrágyázás csak a július első felében elvégzett levélanalízis eredményének függvényében ajánlott, mert ezen információ hiányában könnyen súlyos tápelem zavart okozhatunk az alma ültetvényben.

Ismerten sztippesedés tünetét mutatató alma ültetvényben ajánlott termés tisztulás után 12-14 naponta 3 alkalommal 0,05- 0,1 %-os Ca tartalmú levéltrágyával kezelni az ültetvényt, míg augusztus hónapban kétszer elvégezni ezt a kezelést.

Az alma keserű foltosság (sztippesedés, sztipikesség, Ca-deficiency, bitter pit) elkerülése szempontjából nagyon fontos, hogy a termés tisztulás utáni intenzív hajtás növekedési időszakban jó Ca ellátottság legyen az alma ültetvényben. Ennek eléréséhez több mód is lehet, de leghatékonyabb a levéltrágyázás Ca tartalmú (pl. Ca-klorid, Ca-nitrát) tápoldattal. A Ca termésbe történő beépülését gátló főbb tényezők:

- nagy NH₄ -ion koncentráció a talajban (tápoldatban);
- páratelt levegő;
- túlzott P, K és Mg ellátottság (a P tekintetében ez a legújabb kutatási eredményünk)
- erős metszésből, túlzott nitrogén ellátottságból vagy egyéb okból eredő intenzív
hajtásnövekedés;
- a levélfelület : termés arány nagy.

Fentieket figyelembe véve ajánlott:

- az ammónium tartalmú műtrágyákat kerülni, helyette pl. Ca-nitrátot használni;
- a termés tisztulás után legalább két alakalommal Ca levéltrágyázást végezni;
- nedves, párás időjárási körülmények között feltétlen ajánlott a Ca levéltrágyázást
többször elvégezni a vegetáció alatt
- levélanalízis elvégeztetése július első felében
- csak talaj- és növényvizsgálati eredmény ismeretében végezzünk P trágyázást
- kerülni kell a korai szüretet.

Javasolt, hogy Fe és Zn mikroelemek is legyenek a levéltrágyában. A talaj meszezése is javít a helyzeten, de nem jelent tökéletes megoldást, mert jó mész ellátottságú talajokon is stippesedik az alma termés. Az alma parás foltosság ellen B (bór) mikroelem tartalmú levéltrágya zöld bimbós és a termés tisztulás utáni intenzív hajtásnövekedés időszakában való használata ad jó megoldást.

Kajszi gutaütés

A Virág és Társa Bt. a projekt keretében egy, projekten kívül két termelő ültetvényében végzett a kajszi gutaütéssel kapcsolatos talaj- és növény tápelem tartalom vizsgálatokat. A levélanalízist a gutaütés kezdeti stádiumát mutató, illetve a tünetmentes kajszi fákról szedett mintákból végeztük. A levélanalízisek eredményei egyértelműen mutatják, hogy a beteg kajszi fák tápelem hiányosak.
A legújabb kutatási eredmények szerint a gutaütés nem élettani, hanem fertőzéses betegség, amiért egyrészt egy baktérium, a Pseudomonas syringae pv. syringae, másrészt a Cytospora cincta gomba a felelős. Hazánkban kétféle formában jelentkezik:

1. rákos sebek keletkeznek;
2. ha a rákos seb a fertőzött ágat vagy törzset átéri, akkor a felette levő egészséges részek, sokszor egész ágak elhalnak. Az utóbbi esetben jelentkezik az ismertebb gutaütés-szindróma.

A baktériumok szaporodás közben a cukrokat felhasználják, és így a kéregszövet, beleértve a kambiumot is, cukortartalma lecsökken. A kéregszövet alacsony cukortartalma fagyérzékennyé teszi a kajszi fát. A baktériumfertőzött kajszi ágak kérgében a cukorszint a nem fertőzött ágakhoz viszonyítva 19-48 %-kal csökken, ami elegendő a fertőzött szövetek fagykárosodásához. Az egészséges növény sejtközötti folyadékának pH-ja savas, ami nem kedvez a baktériumok szaporodásának. Egyes baktériumfehérjék képesek a növénysejt ion csatornáit úgy szabályozni, hogy a növénysejtből az intercelluláris térbe K+ ionok és onnan a sejtbe H+ ionok áramoljanak. Ez az ion-kicserélődés biztosítja a növény sejtközötti folyadékának semleges pH-ját (pH-érték: 7-7.5), ami már optimális a baktériumosztódáshoz.
Ez az ion-kicserélődés más membránváltozást is okoz, aminek eredménye az, hogy a növénysejtből baktérium-tápanyagok, elsősorban glükóz áramlik az intercelluláris térbe. Ez a folyamat jelentősen hozzájárul a baktériumok további szaporodásához. Ugyanis glükóz jelenlétében a baktériumsejtek extracelluláris poliszacharid (EPS) burkot képeznek. Ennek legfontosabb feladata a baktérium- és a növénysejtfal közvetlen érintkezésének meggátlása. Ez a távoltartás teszi lehetővé azt, hogy a növénysejt ne vegye észre a kórokozót és ne indítson ellene támadást.
Már megint a pH! (mint a mészklorózisnál) illetve redox potenciál változás a növényben. Ebből jött a gondolat, hogy a mészklorózisnál leírtakhoz hasonló elv szerint kezeljük a beteg kajszi fákat is, azaz savanyítani a sejtközötti folyadék pH-ját.
2006 nyarán 2 ültetvényben végeztünk kezeléseket, figyelembe véve a levélanalízis által kimutatott tápelem hiányt is:
1. Zn, Mn, Fe, K, Mg, Cu, N, aszkorbinsav, fólsav illetve
2. Zn, Mn, Fe, K, Mg, Cu, P, N, aszkorbinsav, fólsav tartalmú levéltrágyával.
A kezelt fák 70 %-a túlélte a 2006/2007 évi telet, s ahol a termés nem fagyott le ott az ültetvény egészséges fáihoz hasonló mennyiségű és minőségű termést adott 2007. évben.

Fenti eredményeink rámutatnak arra, hogy a kellő szakértelemmel kezelt növény- és talajvizsgálati eredmények gyógyíthatatlannak tartott növényi betegségekre is ad megoldást.

Egyéb a talajok növényi tápanyag ellátottságáról

1.) A 2007. évi aszályos esztendő ragyogóan megmutatta, hogy a jó tápelem ellátottságú talajokon mennyivel kevésbé aszály érzékeny a termesztett növény. A jó kálium (K) tápelem ellátottság különösen fontos az aszályos évben, mivel elsősorban ez hat a növények vízforgalmára. A magnéziummal (Mg) igen jól vagy túlzottan ellátott talajokat (ezek főleg a réti talajaink) sülevényesnek mondja a szakirodalom, melynek oka a K-Mg antagonizmusban keresendő, ami csak jó K ellátottsággal ellensúlyozható.
2.) A fő tápelemekkel való megfelelő táplálás nem oldható meg levéltrágyázással, de aszályos évben „életmentő”!
3.) Szénhidrát szintézist stimuláló elemek: - K, Mg, B, Cu, Fe, Mn, Zn, Co, Na, P, Ca
Szénhidrát szintézist gátló elemek: - N, S, Cl
Ezt jó szem előtt tartani, mikor a növényben a szénhidrát tartalom növelése a cél.
4.) Szaktanácsadási gyakorlatunkban előjött
Zöldborsó termesztés: - N-trágyázás virágzás előtt vagy vetés előtti nagy N adag

• K-hiány tünetek egyes fajták esetében.

Búza termesztés: - S levéltrágyázás kalászhányás idején sikér növelés reményében

• súlyos Cu hiány (léha szemek, termés csökkenés)

2006-ban túlzottan csapadékos évjárat:

• Mg-mal igen jól ellátott talajokon is sok esetben Mg-hiányt mutatott a növényanalízis.

A fentiek arra figyelmeztetnek, a növénytáplálást csak komplexen szabad szemlélni és alkalmazni, a tápelem arányokra figyelni kell, annak borulása kedvezőtlen eredményt szül a növénytermesztésben.

A nevezett projektünk és az eddigi munkáink során az ültetvényekben végzett talaj- és növény-vizsgálatok alapján az ültetvényekben az alábbi talaj tápelem ellátottsági határértékek mutatnak jó korrelációt a növény tápelem ellátottságával:

Virág László
szaktanácsadó
Névjegyzék szám: 10813-04